A szüleim azt mondják, hogy ezen a szőnyegen tanultam meg kúszni, mászni és járni is!

Minden reggel miután reggeliztem és megmostam mind a 4 fogam, jöhet a játék. Anya előveszi a szőnyegem, ami még ilyenkor kicsi, mert össze lehet csukni. De ha kinyitjuk, akkor nagyon nagy. Ez az én kis játszóterem.

Még kicsi voltam mikor a szüleim hazahozták ezt nekem. Először még nem tudtam, hogy ezen ennyit lehet játszani, úgyhogy csak feküdtem rajta. De az is jó volt, mert puha volt és elfértek mellettem anyáék is.

Aztán már egyedül átfordultam a hasamra és onnan vissza. Hamar kúsztam is, aztán egyedül ültem és mászni is kezdtem. Most már táncolni is szoktam rajta. Sokszor el is estem, de nem fájt, mert a szőnyeg puha. Most is sokat játszok rajta, mert ha ezen állok, akkor nem fázik a lábam. Apa szerint ez megvédi a tapimat a hideg padlótól.

Más baba barátaimnak is van ilyen szőnyege, így együtt is tudunk játszani. Aranyos minták vannak a szőnyegemen, amit szeretek nézegetni. És képzeld, nem csak az egyik oldalán, hanem mindkettőn minták vannak.

Ha a mamához és a papához megyünk, beletesszük a táskába, amibe való, és így ott is tudok játszani.

Nem is tudom mi lenne velem, ha nem lenne habtapi szőnyegem. Hol játszanék vajon? Na mindegy, szerencsére van.